A KÖZSÉGRŐL

Kechnec község újkori története a függetlenné válással kezdődött, amelyre 1.
december 1990.
1964 és 1986 között Hraničná pri Hornáde községhez tartozott.
Később, 1986 után az eredeti községekből, Seňa, Kechnec és Milhosť községekből alakult háromszéki társulás.
Kechnec szlovák-magyar község, szlovák és magyar lakosainak aránya nagyjából egyenlő.

Az önkormányzat fejlesztése átfogó megközelítésen alapul, és a társadalom minden összetevőjét – gyermekek és fiatalok, munkaképes korú lakosság, nyugdíjasok – figyelembe veszi.
A cél a teljes élet feltételeinek megteremtése minden polgár – diákok, vállalkozók, befektetők, nyugdíjasok, valamint a településre látogatók – számára.

A legtöbb projektet az önkormányzat saját építőipari vállalatán, a Poľnohospodársko-stavebná výroba obce Kechnec, s.r.o.-n keresztül valósította meg. A gazdasági előnyök mellett az építőipari vállalat a munkanélküliség csökkentésére is pozitív hatással volt, mivel alkalmazottai Kechnec község munkanélküli lakosai voltak.

Önkormányzatunk 1990-es önállósulása óta Kechnec jelentős változáson ment keresztül a lakosok életminősége és az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások terén.

Ebben a részben a múltból származó tényeket mutatunk be, hogy értékelni tudjuk, mi áll rendelkezésünkre ma.

1990-ben vízvezeték, szennyvízcsatorna, szennyvíztisztító telep, víztározó, víztisztító telep és ivóvízforrások (saját ivóvízkút), ravatalozó, harangláb, temető előtti parkoló nélkül indultunk. A temető is leromlott állapotban volt, ahogy maga az önkormányzati hivatal épülete is. Az utak leromlott állapotban voltak, nem volt járdánk, csapadékvíz elvezető rendszerrel.

A falu központja, beleértve a buszmegállót is, siralmas állapotban volt, és a helyi kereskedelmi hálózat szinte nem is létezett. Az óvoda többször igényelt átfogó felújítást és korszerűsítést, az óvoda régóta a JRD üzemeltetőjének tulajdonában volt. Az önkéntes tűzoltószertár felszámolásra került, az újonnan kialakított építési körzetekből hiányzott az egyéni lakásépítéshez szükséges átfogó infrastruktúra.

Novostavebné obvody Perínskej cesty a Sóósovej záhrady, ulice vedúcej k p. Schmidtovi, ulice vedúcej k starostovi, ulice vedúcej k rodine Medveovej, ulice vedúcej k rodine Ivanových, ulice k 40-bytovej jednotke neboli vybavené vodovodom, splaškovou kanalizáciou, plynom, dažďovou kanalizáciou. Neboli vybudované cesty ani chodníky (mimo ulice vedúcej k rodine Schmidtových, kde bola vybudovaná cesta s chodníkom a s dažďovou kanalizáciou, plyn, vodovod, splašková kanalizácia chýbali).

1989-ig olyan utcák is voltak, ahol nem volt aszfaltozott út – pl. A Grümpner családhoz vezető utca a Szokolianszky-patak mentén, a jelenlegi óvodánál lévő gyalogos hídhoz vezető út, a 40 lakásos egységhez vezető út.

A jelenlegi buszmegállóban nem volt kereskedelmi egység, nem volt sportkomplexum regenerációs központtal, a kecskeméti kataszteri területen nem volt gyermek- és felnőtt egészségügyi épület, beleértve gyógyszertárat, rehabilitációt és fogorvost.

Nem volt korszerűsített önkormányzati hivatal konferenciateremmel és konyhával. Az önkormányzati hivatal pincéje szerkezetileg nem volt teljes (a takarítás során 20 teherautónyi szemetet vittünk ki), az építési időszakig nem voltak működőképes mellékhelyiségek, nem volt parkoló a hivatal előtt, nem volt közösségi ház konferenciateremmel, szállással és parkolóval, nem volt 40 lakásos egység 40 család elhelyezésére, kereskedelmi egységgel, fodrászattal, fodrászattal, szépségszalonnal és mellékhelyiségekkel.

Nem volt amfiteátrum, ahol különböző kulturális és társadalmi rendezvényeket szervezünk, szociális létesítményekkel, nagy TV-képernyővel, hangrendszerrel, világítással és szökőkúttal.

Nem volt olyan ipari övezet, ahol a világ 8 országából származó külföldi és hazai befektetők működőképes, átfogó infrastruktúrával rendelkeztek volna. Nem volt 3000 újonnan létrehozott munkahely és további kb. 10 000 közvetett munkahely (különböző támogató szolgáltatások és beszállítások).

1989-ben a falunak 636 lakosa volt, ma 1132 lakost tartunk nyilván. A községi vagyon 1990-ben 3 millió forint volt. CZK (akkor csehszlovák korona). Napjainkban, hitelterhek nélkül, az önkormányzati vagyon 60 524 572 eurót, azaz 2 milliárd CZK-t tesz ki.

A külföldi befektetők által az ipari övezetben létrehozott érték pénzben kifejezve 1 milliárd euró (több mint 30 milliárd CZK). Az önkormányzati tulajdonból létrehozott érték pénzügyileg kifejezve egy lakosra (60 524 572 euró/1180 lakos) 51 292 euró, azaz 1 545 223 SKK.

A faluban nem alakult ki kulturális élet. Nem volt nyári napközis tábor a gyerekeknek, kecskeméti napok, MDD, nem helyeztünk el koszorúkat a halottak emlékére, nem voltak hagyományos karácsonyi, farsangi és húsvéti ünnepségek. Kecskeméten nem voltak könnyűzenei együttesek és olyan neves művészek, mint Peter Dvorský a zenekarával és Tokodi Ilona budapesti operaénekesnő. 2006-ig nem volt városi történelmünk, és hiányoztak a városi szimbólumok – címer, pecsét, zászló és jelvények.